A múlt hét végén a Marosvásárhelyen ülésezett az a kormánybizottság, mely a marosvásárhelyi Azomures vegyi kombinát helyzetével foglalkozik. A találkozón meghallgatták a megyei pénzügyőrség, a pénzügyi ellenőrző hivatal, a környezetvédelmi felügyelőség és más hatóságok jelentéseit. Egyébként a napokban beadta lemondását Doru Mihai Opriscan közgazdász (városi tanácsos), aki néhány hónapja vette át a kombinát vezetését. A napokban kiderült, hogy Ioan Toganel, Maros megye prefektusa két névtelen levelet kapott, melyek tartalma nem ismeretes, de annyi kiszivárgott, hogy azokban a kombinát helyzetét jól ismerő egyének Mihai Opriscant hibáztatják a felmerült problémák jó részéért. (Máthé Éva): Kivizsgálás az Azomures kombinátban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2002. június 6.
Marosvásárhelyen a tanácsülés legvitatottabb pontja az Antonescu marsall sétány nevének megváltoztatására vonatkozó határozattervezet volt. A román pártok tanácsosai mind a halasztás mellett kardoskodott, arra hivatkozva, hogy a történészeknek kell dönteniük Antonescu háborús bűnösségét illetően. Doru Opriscan tiltakozott Antonescunak a "nemzet memóriájából" való kitörlése ellen. Az RMDSZ részéről Spielmann Mihály történész emlékeztetett, hogy 1990-ben, amikor Antonescuról nevezték el a sétányt, a város véleményét nem kérték ki. Hangsúlyozta: Antonescu marsall Hitler szövetségese volt. Végül a névváltoztatás mellett 5 RMDSZ-es tanácsos szavazott, ugyancsak az RMDSZ részéről hat tanácsos tartózkodott, a román pártok képviselői testületileg megtagadták a szavazást. Marosvásárhelyen továbbra is az Antonescu sétány nevét viseli a vár melletti utca. /A.I.: Marad az Antonescu utcanév. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2003. október 17.
Botrányba fulladt a Marosvásárhelyi Tanács okt. 16-i rendkívüli ülése. Ráduly Levente az ellen tiltakozott, hogy választott személyeket magyarságukért miatt üldöznek, bekísérnek, vallatnak, megrágalmaznak és fogva tartanak. A magyar lakosság nyugalmának megőrzése érdekében kérte, hogy a megyei és városi rendőrség adjon magyarázatot vagy kérjen bocsánatot és büntesse meg a vétkeseket a Fodor Imre alpolgármester és Tőkés András valamint Andrássy Árpád megyei tanácsosok ellen idított indokolatlan eljárássorozatért, ami etnikai és politikai diszkriminációt jelent, és sérti az emberi és kisebbségi jogokat. Válaszként Doru Opriscan a Liberális Párt nevében tiltakozott Fodor Imre alpolgármester szeparatistának és törvényellenesnek ítélt cselekedete ellen. A Liberális Párt nyilatkozata szerint az Európai Unió nem teszi lehetővé az etnikai alapú szeparatista törekvéseket, és véleményük szerint a központosítás lebontása csak gazdasági jellegű lehet. Mivel Fodor Imre és társai esküt tettek az ország törvényeinek betartására, Opriscan Fodor Imre alpolgármester, Fekete Attila és Ráduly Levente lemondását kérte. A Nagy-Románia Párt három képviselője, arra hivatkozva, hogy a tanácsülés nem politikai csatározások helye, kivonult a teremből. Ezután két benzintöltő állomás építésével kapcsolatos vita kezdődött, de egyesek távozása miatt nem volt meg a döntéshez a szükséges létszám. /(bodolai): Félbeszakadt a rendkívüli tanácsülés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./
2004. augusztus 20.
Brassai Zsombor cikkének /Földcsuszamlás avagy banánhéj, Krónika, aug. 13./ végén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökének nevezte magát. Brassai Zsombor azonban nem elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének, hanem a Maros megyei szervezet dr. Kelemen Atilla által kinevezett ügyvezető elnöke. Fizetett alkalmazott, munkáltatója Kelemen Atilla. Az írás így a munkaadó előtt tett tiszteletkör. Az RMDSZ valójában nem Kelemen Atillának köszönheti a 13-12 arányú fölényét a helyi tanácsban, hanem Doru Opriscannak, aki független tanácsosként jóval több szavazatot szerzett a szükségesnél és a román választási törvény értelmében, a töredékszavazatok visszaosztásánál, az RMDSZ-nek is jutottak román voksok. A marosvásárhelyi kudarcot nem lehet a demográfiai helyzettel magyarázni, mivel a választójoggal rendelkező korcsoportban Marosvásárhelyen a magyarság még mindig 53 százalékot képvisel, csak a teljes népesség szintjén csökkent le aránya a népszámlálás adatai szerint 47,5 százalékra. Román elemzők szerint a magyarság 20 százaléka szavazott Dorin Floreára, s ezért nyerhetett már az első fordulóban. Floreát 48 556-on, Kelement mindössze 34 625-en választották. Fel kellene tenni a kérdést, hány magyar szavazót riasztottak dr. Kelemen Atillának a kampány idején tett Tőkés Lászlót támadó vagy az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetséget) hídon dübörgő egérnek nevező nyilatkozatai. Azt is meg kellene kérdezni, miért zárkózott el az RMDSZ a marosvásárhelyi előválasztások megrendezésétől? Markó Béla, az RMDSZ 1993-ban megválasztott szövetségi elnöke örömmel nyugtázta már az 1996-os helyhatósági választásokon: „Az RMDSZ országos eredményei összességükben felülmúlták az 1992-es szintet, ami a lakosság változatlan bizalmát tükrözi.” (RMDSZ Tájékoztató, 1996. június 5.) Majd 2000-ben ismét az urnák elé járultak, és Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában így értékelt: „Az RMDSZ Erdély-szerte jobban szerepelt a mostani helyhatósági választáson, mint 1996-ban.” (Népújság, 2000. június 20.) Végül a 2004-es értékelés, Markó Béla szavaival: „A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ jobb eredménnyel került ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 17.) A második forduló eredményeinek ismeretében már azt is kijelentette: „A mi értelmezésünkben pedig ez egyfajta bizalmi szavazás is volt, és ily módon megerősített bizalommal, sokkal optimistábban nézhetünk az őszi parlamenti választások elé.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 22.) Összefoglalva: az RMDSZ elnökének meglátása szerint a romániai magyarságnak az RMDSZ iránti bizalma 1992-től folyamatosan és rendíthetetlenül növekedett, és nincs ok attól tartani, hogy ez a töretlen felfelé ívelés a jövőben változna. Izsák Balázs az RMDSZ-re leadott szavazatokat táblázatba foglalta. A számok az RMDSZ szavazóbázisának folyamatos sorvadását mutatják. Az RMDSZ-vezetés 8 éve nem meri a nyilvánosság előtt vállalni a kapott szavazatok számának értékelését. Hogyan növekedhetett a megszerzett polgármesteri székek száma? A kérdésre a választ, a 2000 után önállóvá lett községeknél kell keresni. 2000-ben 2957 polgármestert választottak Romániában, míg 2004-ben 3137-et. 2000 óta lett önálló község Csedreg, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Egri, Kálmánd, Kibéd, Koltó, Kökényesd, csak egynéhány a 22 új községből, amelyek az RMDSZ-nek a győzedelmes pluszokat hozták. Ugyanakkor hiba egy kategóriába sorolni egy nagyváros és egy kis település polgármesteri székét. Marosvásárhelyen 2000-ben a polgármester-választást eldöntő, második fordulóban 94 034-en vettek részt a választási névjegyzéken szereplő 137 642-ből. 2004-ben pedig 86 875-en a 133 667-ből. Dorin Florea pedig körülbelül 1000 szavazattal kapott többet, mint 2000-ben. A magyarság tömeges távolmaradása kimutatható. /Izsák Balázs: Mitől hiteles egy közösség? = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./
2005. május 13.
Marosvásárhelyen a legutóbbi tanácsülésen az RMDSZ képviselői javasolták, hogy a tanácsosi igazolvány kétnyelvű legyen, hiszen a város lakossági aránya miatt ez lenne természetes. Doru Opriscan független tanácsos vehemensen tiltakozott, mondván, az ország hivatalos nyelve a román. Az RMDSZ képviselője a kisebbségi törvényre hivatkozott, amely kimondja, hogy ott, ahol a kisebbségiek aránya meghaladja a 20 %-ot, az érintetteknek jogában áll akár a törvényszéken, akár a közigazgatásban is használni az anyanyelvet. Cioban Maria, a hivatal jegyzője is erősködött, szó sem lehet erről, hiszen ez törvénysértő lenne. Opriscan végül kifejtette, legyen kétnyelvű az igazolvány: román és angol. Végül a szavazás az RMDSZ javaslatát erősítette meg. /(vajda): „Toleráns” tanácsosok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./
2006. április 15.
Maros megyében a megyei koalíció nem működik, hangzott el az RMDSZ sajtótájékoztatójának. Jelen volt Kelemen Atilla megyei elnök is. A megyei tanfelügyelőségen feszült hangulat alakult ki. A főtanfelügyelő minden egyes alkalommal átlépi az igazgatótanácsok határozatait, egyenesen a minisztériumból hozza az igazgatótanácsok határozatait megsemmisítő döntéseket. Hat marosvásárhelyi líceum, közöttük a Bolyai, vagy a Papiu, a megyében 19 líceum igazgatóját fenyegeti leváltás, mondvacsinált okok miatt. Kelemen Atilla megkereste a szakminisztert és kérte, próbálják meg Maros megyében „helyre tenni” a dolgokat. Az RMDSZ egy főtanfelügyelő-helyettesi posztot szeretett volna elérni, de ez nem sikerült. Marosvásárhelyen a Kossuth Lajos utca ügyében már korábban román nacionalista szervezetek beperelték a városi tanácsot, újabb fejlemény, hogy Sita Ioan PRM-s városi tanácsos a kollégáit, az RMDSZ- frakciót, Doru Opriscant és Claudiu Maiort is pereli. /Mózes Edith: Nem működik a megyei koalíció. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./
2006. július 14.
Június 13-án Marosvásárhelyen a tanács ülésén dr. Benedek István ezúttal magyarul szólt. Elmondta, a 215-ös közigazgatási törvény értelmében azokban a helységekben, ahol a lakosság több mint 20 %-a kisebbségi, a tanácsülésen joguk van az anyanyelv használatára. A tanács RMDSZ-frakciója nem élt vissza ezzel a jogával, bár anyanyelvükön jobban tudnak érvelni, s az is igaz, hogy több román tanácsos ért magyarul. Frunda György szenátor előzőleg tett javaslatát minősíthetetlen szavakkal illette Dorin Florea polgármester, szerinte „illetlenség” lenne, ha a magyar tanácsosok anyanyelvükön beszélnének, holott ennyi idő alatt a polgármesternek kellett volna megtanulnia magyarul – vélte a tanácsos. Benedek sajnálatát fejezte ki Dorin Florea ismételt kirohanásáért, mert ezáltal nemcsak a kisebbségieket sérti, hanem a város közhangulatát is rontja. Doru Opriscan független tanácsos Benedek István kétnyelvű felszólalását amolyan nyelvgyakorlatnak vélte, s arra kérte társait, amennyiben bevezetik azt, hogy magyar nyelven szólaljanak fel, akkor igényli, hogy szóról szóra fordítsák majd le a beszédet. Kolozsváry Zoltán ülésvezető azzal zárta le a vitát, hogy nem akar lemondani erről az előjogáról, de ő társai iránti tiszteletből használja gyűléseken a román nyelvet, minthogy ilyen tiszteletből illene a velünk együtt élőknek is ismerniük a mi anyanyelvünket. /(vajda): A tolmácsgéptől a bútorcseréig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
